Saeed Jones: Álmatlan (Insomniac)
Vad lábú apróság, a fiú szemed fénye
születése napjától.
A nyelven, amitől próbálod óvni
őt, a neved bánatok anyja.
Ha majd utolsó hívásodra nem felel, álmodd
felnőttnek, aki elment: messze, éjjeli szekrényén
könnyeid fiolája.
Ha vére már őszi, fájdalmad átszivattyúzza
egy szomjanhaló gyermekbe; az egyetlen valamirevaló
örökség ez idegpályáid falujából.
De – egyelőre – még mindig a fiad. Édes kicsi
roncs. Ellenőrizd a szobát, ahová bezártad.
(Mohácsi Balázs fordítása)
Az eredeti szöveg itt olvasható.
