itt van ez a žižek slavoj, a világ legveszélyesebb pszichoanalitikusa (& filozófusa).
ez ő: 
(ő)szerinte nem a vágy tárgyával (das ding) kerülünk viszonyba, hanem a tárgyat felruházó fantáziáinkkal. mi ruházzuk fel a tárgyat. így lesz a másik (emberből) a “nagy másik”. persze, persze, a “nagy másik”, mint olyan, nem létezik a “valós”-ban, ám létezik a fantáziánkban (az imagináriusban).
minthogy a a “nagy másik” nem létezik, nem létezik a “legnagyobb másik” sem, a törvényhozó, mindenható apa/atya, de nem létezik a new age (és renew age) közhelyes populáris bölcsességének „titkos tanítása” sem, bár a piacokon, ezoterikus standok ponyvái telis-tele vannak velük.
nagy a baj, mert így, ha a legfőbb törvényhozó nem létezik, parancsai és engedélyei sem érvényesek, mi több, nem is léteznek ilyen “eleve parancsok és engedélyek”. így hát az embernek magának kell megalkotni saját törvényeit, saját szabadságát.
micsoda felelősség*!
* közben, élünk azzal a gyanúval (azaz laposan kúszik a sejtés), tudattartalmaink sem, de még a vágyaink sem teljesen sajátjaink — azokat is kölcsönözzük.